Nos nyilván azért mert nem értek hozzá. Meg nem vagyok annyira magasan kvalifikált, meg nincsnek befolyásos barátaim. De! Vajon akik ott vannak és döntenek ilyen kérdésekben, ők értenek hozzá? Avagy, miért is tiltakozunk ennyire az atomerőművek ellen? Talán a közvélemény nem isemeri eléggé az előnyeit? Vagy, van-e egyáltalán véleménye az embereknek a témáról? Szóval, atom vs. minden más energiaforrás.
Igazából, attól szoktunk félni, amit nem ismerünk. Ha meg nem ismerjük, miért gondolkodnánk róla negatívan? Mert a zöldek aszonggyák??
Minden jóban van valami... rossz...
Ugye, ma nagy divatja van a megújuló energiával működő erőművekkel való kapányolásnak. Teljesen jogos, miért ne használnánk megújuló energiaforrásokat, főleg ugye - szelet, napsütést, ilyeneket nem is kell importálni. Nem úgy mint földgázt, kőolajat, stb. Persze, ha arról van szó, nem is lehet importálni őket, vagy van, vagy nincs. Másrész, földgázt, kőolajat használhatnánk másra is. Nos, amikor naperőmű építéséről kéne gondolkodni, sokan hajlamosak elfelejteni, hogy ugyan, a napelemeket, napkollektorokat nem a fákról szedik. A szilícium kristályosítás meglehetősen környezetszennyező technológia - na meg persze nem olcsó -, így már az üzebehelyezés előtt nagyméretű környezetszennyezést produkáltunk - ha már ilyen fontos szempont a környezetünk védelme. Szóval, napenergia: drága, magas színvonalú technológiát igényel, ami szennyezi kis környezetünket, konstans energiatermelésre csak nappal alkalmas. Szélenergia: ez még a napenergiánál is kiszámíthatatlanabb, ingadozó teljesítményű, ezért nem egy biztos pont a villamos energia hálózatban. Másrészt, kis teljesítményű. Tény, hogy megépítése nem túl nehéz, de azért érezzük, hogy ez sem az igazi. Magyarországon nem lehet igazán nagyban gondolkodni ár-apály erőművekről, a folyóink lejtése sem valami extrém, így a vizierőművek sem jelentenek alternatívát a fosszilis erőművekkel szemben. Persze, lehet építeni sok kicsi erőművet, nagy pénzekből, kis hatásfokkal. Csak azért mert van ott egy pecsét mellette, hogy "környezetkímélő", meg, hogy az EU is bólogasson, hogy, na ugyan, de jól csináljuk!... Csinálhatnánk racionálisabban is.
Miért ennyire népszerűtlen?
Talán azért ijed meg a közvélemény a nukleáris energiától, mert azért, nem annyira érthető, ismert, mint mondjuk az, hogyha na, berakod a szenet a kályhába szénnel szépen melegítesz vizet, az forr, abból lesz szép gőz, ami meg meghajt egy ilyen kis turbinát, ami pörög és az indukál nekünk friss, ropogós áramot. Elviekben tulajdonképpen csak kicsit tér el. Annyi a különbség, hogy a vizet máshogy melegítjük. De azt nagyon máshogy. Ugye, arról, hogy "atom" a legtöbbünknek talán nem is az (egykoron még oszthatatlannak hitt) elemi részecske, a nagy anyagi mindenség építőköve, sokkal inkább olyan japán és ukrán települsések jutnak eszükbe, mint: Nagaszaki, Hiroshima, Csernobil. Azért a három településről, de mondhatjuk, hogy - fogalomról nem éppen a gondtalan, békés fogjunkösszeéstermeljünkenergiátegyjobbvilágért elmélet ugrik be. Noha, a világháborúban nem is energiaterelésre - habár de, csak destruktív értelemben vett... - használták a technológiát, tagadhatatlan, hogy onnan jött az ötlet. De azért, itt mindenképpen meg kell említeni Szilárd Leót, a magyar fizikust. Rendkívüli tehetség volt, ő ismerte fel a lehetőséget, hogy atommagok fissziójából hatalmas energia állítható elő; ő iratott Albert Einsteinnel levelet, magának Franklin Delano Rooseveltnek, hogy ez lehetséges, és ezzel eldönthetnék a világháborút. De, ugorjuk át a történelem legsötétebb óráit... Fermivel közösen szabadalmaztatta a reaktort, igaz az első olyan reaktor a Szovjetunióban készült el, amit valójában rá is kapcsoltak a villamos energia hálózatra. Nagy dióhéjban kb. ennyit a történelemről... A polgári célú, atommaghasadással való energiatermelés talán Csernobillal vált kegyvesztetté. Nyilván ez a technológia óriási szakértelmet, tudást igényel a természettudomány minden területéről, ha ezek hiánya összetalálkozik az emberi felelőtlenséggel, na, akkor van baj. Mivel, a RBMK reaktorok felépítésében, tervezésében elvi hibákat követtek el, ez önmagában is nagy baj lett volna, de... Mindenképpen muszály leszögezni, hogy nem a technológia alkalmazhatóságával van baj, hanem az emberi faktorral. Érdekes dolog, hogy az a kísérlet, ami a katasztrófát okozta, éppen a biztonsági rendszerek tesztelését hivatott elvégezni, na de azért mégse aktív reaktoron kellett volna kísérletezni. További érdekesség, hogy ugyanezt a tesztet, már korábban sikerrel végrehajtották (ugyan negatív eredménnyel, és, nem mellékes, hogy a biztonsági rendszerek lekapcsolása nélkül), de mivel azóta fejlesztettek a reaktor berendezésein, gondolták új tesztre van szükség. Mivel rengetek szerencsétlen tényező közrejátszott (fiatal villamosmérnökök, akik az ortodox nagyszombat miatt egyedül maradtak az irányítóteremben; az RBMK reaktor hibái; döntéshozók távolléte; biztonsági rendszerek kikapcsolhatósága), így megtörtént a katasztrófa. Hangsúlyozni kell, hogy ilyen baleset csakis azért fordulhatott elő, mert a biztonsági rendszer kijátszható volt - egyszerűen ki lehetett kapcsolni minden védelmi funkciót - ez a modern erőművekben már nem csak, hogy számítógéppel ellenőrzött védelmi funkciók gátolják az ilyen események kialakulásához vezető lehetőségeket, de alapvető fizikai törvények garatnálják, hogy nem történhet meg.
Csak kellene még egy... nem?
Mármint, erőmű, ide, Magyarországra, nem még egy Csernobil. Nem lenne jó, ha - oké, persze nem vagyok naív, biztos, hogy a fogyasztókról húznák le az új erőmű árát - ha olcsóbban, vagy ami nem elhanyagolható - legalább a mostani pénzért kapnánk meg továbbra is a villamos energiát? Nem kéne importálni, még azt is... Meg ne feledjük, Paks se fog a végtelenségig pörögni. Környezetvédeli szempontból meg: nos, nem szennyezi normális üzemnél a környezetet, gyakorlatilag a természetes háttérsugárzás is ugyanakkora, mint ahol nincs atomerőmű - gyakorlatilag a kozmikus sugárzásból származóan sokkal több sugárzást kénytelen elviselni testünk, mint a mesterségesből. Persze, a fűtőanyagok előállítása, az urán bányászata, dúsítása nem egyszerű, de a nukleáris energia jelenlegi felhasználása is messze környezetbarátabb, mint a fosszilis energiahordozókkal való tüzelés. Hatásfoka pedig sokkal nagyobb, mint a megújuló energiaforrásokkal dolgozó erőműveké. Erre szokták mondani, hogy aranyközépút, nem?
Sum
Először a tények: a magyar villamos energia majd 40 százalékát a paksi erőmű állítja elő. Ráadásul, a legolcsóbban. Ezek tények, már szerintem ezek is eléggé meggyőző érvek egy bővítés mellett, de hát ugye, manapság nem lehet olyan témát felhozni, ahol ne merülne fel a környezetvédelem kérdése.
Nos, a Paksi Atomerőmű egyes számú blokkja '83-ban indult be, a legutolsó blokk, a 4. pedig '87-ben. Ez, elég nagy idő, főleg ha azt is figyelembe vesszük, hogy az alapkő letétel (szerintem egybe írják) '73-ban történt. Tehát az építés kezdete, és a végleges finish között jó 14 év tellt el. Ebbe a 14 évben nincs bent se az engedélyezés, se a tervezés, se semmi környezeti hatástanulmány az erőmű hatásairól, stb..., csak maga a kivitelezés.
Az, hogy ma válság, krízis, recesszió, fogalmazhatunk sokféleképpen, lényeg, hogy annyira nincs pénz, mint pár éve sem volt, azt jelenti - talán -, hogy már késő. Késő, mert egy ilyen beruházásnak igencsak komoly - 900-1200 milliárd jó magyar forint - költségei vannak. Ráadásul hosszú évekkel előre kellett volna számolni. Tulajdonképpen, nyilvánvaló volt, hogy évről évre nő a villamos energia igény. Nyilvánvaló volt, hogy egyre inkább forszírozzuk a környezetévelmet. Persze, marha sokba kerül, de erre való a Magyar Villamos Művek, nem? Mert nem önköltségi áron adják az áramot, gondolom én. Talán vissza lehete forgani a sok pénzt, valami értelmes módon. Megaztán, ha egyszer talán ebben az országban mindenki ki tudna állni egységesen egy racionális döntés mellett, és nem lenne ilyen... hülye-agymosott-elbutított (sötét)zöld-lobby, - akik csak panaszkodni, fenyegetőzni, (magukat fákhoz kötözni, meg egész álló nap egy dombtetőn lézengeni, nehogy valaki építsen oda egy lokátort) tudnak, értelmes alternatívát kidolgozni aligha... - akkor is problémás kérdés lenne, mivel hamarosan - lévén, hogy atomerőművet tervezni, építeni nem egy laza dolog - nem sokmindenki foglalkozik ilyennel. Jó, annak ugyan nem néztem utána, mennyi atomerőművi blokk van ma épülőben, de ha esteleg elindul egy új építési hullám, lévén, hogy a második generációs reaktorok már eléggé kifejlettek, kiforrottak lesznek, nagy kérdés, hogy hány cég marad szabad, aki nem kötelezte el magát az elkövetkezendő 20-25 évre. (Kis érdekességként, meglepő lehet, hogy a Toshiba aki többnyire szórakoztató-elektronikai cuccot gyárt, ők is, mitöbb a Mitsubishi (Heavy Industries) is épít blokkokat.)
?
Szóval, jogos? Vagy csak hülyeséget írtam már megint?
